19. fejezet

Teen Choice Awards

Elérkezett a pillanat… Ahogy megszavaztátok, ez a rész Robunk szemszögéből lett megírva! Remélem tetszeni fog! Írjatok sok-sok véleményt! :) És külön köszönet Angyalomnak!:D
Képek a rész végén.
Puszi, Lady


Hmm, nem akarok felkelni. Ma lesz az a rohadt díjátadó, mi is a neve? Oh, tudom. Teen Choice Awards… Még jó, hogy Kristen ott lesz. Kristen! Megfordultam és az üres ágyat tapogattam magam mellett. Üres…hol van Kristen? Felültem és körbe néztem. Tényleg nincs itt.

- Kris? Kristen? – szólongattam, de semmi. Ekkor megláttam egy papírt magam mellett a szekrényen.
Hazamentem készülődni, a díjátadón találkozunk!
Szeretlek: Kristen

Itt hagyott…nem csodálom, én is itt hagynám magam. Még mindig nem hiszem el, hogy szeret és az enyém. Ez lehetetlen, egyszer fel fogok ébredni. De még ne most, könyörgöm csak még egy kicsit had álmodjam tovább!

Nem volt más választásom, fel kellett kelnem és kezdeni valamit magammal. Nélküle, nem könnyű. Robert Te függő vagy… Kristen függő! Elmosolyodtam a megállapításon. Nincs mit tenni, Ő a mindenem.

A délelőtt folyamán magamba diktáltam némi táplálékot, majd elindultam oda, ahol elvileg felöltöztetnek a díjátadóra.
A stylist nagyon kedves volt és hamar sikerült vele megegyeznem. Egy kérésem volt. Semmi öltöny és pingvin jelmez.

Végül egy elég egyszerű öltözéket zsaroltam ki belőle, kicsit ki is volt borulva, hogy nem volt még ilyen makacs „ügyfele”, de a mosolyom segített. Kristen úgy is mindig azzal cikiz, ha rámosolygok valakire, akkor mindent elérek. Lehet benne valami…

Aztán megérkezett a nagy fekete limuzin. Túl korán, még a cigim felénél sem jártam, de be kellett szállnom, hiszen a késés nem megengedett.

A „vörös szőnyegen” végig Kristent pásztáztam a szememmel, de semmi. Vagy már bent van, vagy még nincs itt. Micsoda logika.

Kicsit az őrjöngő rajongókhoz is oda mentem. Adtam pár autógrammot és fényképezkedtem is néhányukkal, majd visszaálltam még a paraván elé, hogy a pénzéhes fotósoknak is jó napja legyen.

Nagyon megörültem, mikor Kellan és Jackson csatlakozott hozzám. Pózoltunk is együtt.
- Mi a helyzet haver? – szűrte a fogai közt Kellan, és közben folyamatosan vigyorgott a kameráknak.

- Semmi! Kristent láttad? – Jackson kuncogni kezdett. Mi van? Még csak nem is hozzá szóltam. Csak egy szigorú tekintetet intéztem felé, mire megszólalt.
- Miért is érdekelne más! – fokozta. Mióta Ashleyvel rajta kaptak minket, nagyon örül magának. Utána jól ki is faggatott, így mindenről tud.
- Fogd be. – utasítottam szigorúan, de közben én is mosolyogtam a kamerának. Jackson nem igazán vett komolyan sőt, még inkább felvidult.

- Mi van veletek ember? Mármint Kristennel? – kérdezte Kellan.
- Ez nem a megfelelő hely erről beszélni! – suttogtam. Kellan csak egy mindent tudó pillantás kíséretében, közölte, hogy be kéne menni. Tényleg így volt. Intettünk egy utolsót a sikítozó rajongóknak és elindultunk befelé.

Kellan és Jackson folytatták útjukat befelé, de nekem még nem volt kedvem hozzá. Végülis azt nem mondták, hogy végig kell ülnöm az egész showt, csak, hogy meg kell jelennem. Ez megvolt.

A zöld szoba felé vettem az irányt, ahol kikértem magamnak egy sört. Elég sokan voltak, így a pult felé fordulva iszogattam a pohárkámból. Csak nem szidnak meg az ivásért.
- Robert Pattinson! – jaj, ne! Ki talált meg? Megfordultam és óriási meglepetés ért.

- Ed? – kicsit meglepődtem, bár nem tudom miért. Hiszen egy tv sorozat főszereplője, várható volt, hogy itt lesz. Mi is a címe? Áh, hagyjuk, fogalmam sincs.
- Azt hittem már csak az újságokban láthatlak! – nevetett és megölelt.
- Te sem hallatsz magadról, ember! – viszonoztam az öletést. Ed-et még Londonból ismerem. Ő is angol és volt, hogy egy társaságban voltunk. Néha, ittunk együtt pár sört. Bírtam, jó arc a gyerek. Már majdnem egy éve, hogy utoljára találkoztunk, egy partin, itt Los Angelesben.

- Tudom, a legtöbbet New York-ban vagyok a forgatások miatt. – közben kikért magának egy sört, Ő is. Persze, a sorozat miatt, aminek nem tudom a nevét. Ciki.
- Hogy-hogy nem élvezed a showt odabent? – érdeklődtem, azt hittem csak én vagyok ilyen antiszociális.

- Kicsit uncsi volt, gondoltam megnézem erre mi a helyzet! A legjobb bulik, mindig a háttérben vannak! – nevetett. Na, ebben egyet értek. Észre sem vettem, de kezdtek gyülekezni az emberek. Már fél órája megy a műsor, biztos szünet van.

Ekkor megláttam, azt a nőt, akiért érdemes élni. Ahogy belépett az ajtón azonnal kiszúrtam. Ő nem látott, valamit nagyon kutatott a szemével. Olyan cuki volt, beharapta az alsó ajkát és kicsit lábujjhegyre emelkedett, hogy jobban lásson. Aztán észrevett. Rám mosolygott és elindult felém. Gyönyörű volt. A haja ki volt vasalva és össze volt fogva. Az a ruha meg őrjítően szexisen állt neki. Az a rövid, tüskés szoknya… csodaszép volt.

- Szóval itt bujkálsz! – mellém állt és megsimította a karom. Mikor feltűnt neki Ed, zavartan elkapta a kezét.
- Ed, ő itt a ba…
- A legjobb barátja! Szia, Kristen Stewart vagyok! – még, jó, hogy Kristen ennyire észnél van. Én a hülye fejemmel simán lebuktattam volna magunkat.
- Ed Westwick. Nagyon örülök! – ráztak kezet.

Pár perc múlva Cathrine és Nikki is csatlakoztak hozzánk. Valahogy teljesen hidegen hagyott a beszélgetés, ami nem látszott rajtam, mert továbbra is aktív részvevője voltam a csevejnek. De teljesen máshol jártam. Nem bírtam levenni a szemem Kristenről. Teljesen elvarázsolt. És nem csak a kinézete, hanem ahogy beszélgetett. Kedves volt és vidám.

Körülbelül tíz perc beszélgetés után vettem csak észre, hogy Kristen milyen közel araszolt hozzám. Aztán megéreztem kezét a hátamon, ami megkereste a ruhám alját és becsúszott alá. Még jó, hogy a sarokban álltunk és mögöttünk nem volt senki. Megrezzentem, ahogy puha kezeit megéreztem meztelen hátamon. Borzongás futott át rajtam és ott helyben kedvem lett volna leteperni.

Nikki, Cathrine és Ed javasolták, hogy menjünk vissza.
- Rob! Én még szeretnélek bemutatni egy kedves ismerősömnek! Bent találkozunk. – fordult a többiek felé, akik bólintottak és bementek.
-
Kristen az ajtó felé kezdett húzni, de nem ami vissza vezet a terembe, hanem egy másikhoz. Ötletem sem volt, hogy mégis kinek akarhat bemutatni… főleg miért erre megyünk?
Mikor kiértünk a hátsó folyosóra, már nagyon nem értettem semmit. Talán az egyik ismerőse a karbantartó?

- Kinek szeretnél bemutatni? – nagyon kíváncsi voltam.
- Mi? Ja, senkinek! – mondta és tovább húzott a semmibe.
- Akkor nem értem. Hova megyünk? – lehet, hogy nagyon fogyatékos vagyok, de nem értem.
- Ide! – megállt a női mosdó előtt és… várjunk csak. Női mosdó?
- Várjalak meg, még pisilsz? Oké, addig én…

- Te nagyon hülye vagy. – közölte és berántott az ajtón. Bezárta és, mikor ajkai már az enyémen voltak felfogtam mit akar. Tényleg itt akarja? Bárki meghallhat minket, ez nem a legjobb hely.

Az agyam egyik részén villogott a píros jelzés, de a másik… az nem foglalkozott vele. Hevesen viszonoztam Kristen csókjait és egyre jobban beleéltem magam a veszélyes játékba.
A falhoz szorítottam, mire egyik lábát a csípőm kőré tekerte és ajkaival bevette a nyakamat.
- Kristen, ezt…. Talán… talán nem… itt…oh… kéne! – ziháltam, mert egyik keze közben becsúszott a gatyámba.

- Egy jó okot mondj, hogy miért ne! – kérdezte.
- Veszélyes! – nyögtem. Csak angyalian elmosolyodott.
- Szeretem a veszélyt! – majd fogott és berántott a wc fülkébe.

Azt is bezárta és újra csókolni kezdett. Annyira szexi volt és olyan meggyőzően folytatta a kint elkezdett akciót, hogy többé nem volt ellenvetésem. Csak érezni akartam minden porcikáját. Soha a büdös életbe nem kívántam még nőt ennyire, mint Kristent. Ha lehetséges lenne egész napra bezárkóznék vele egy szobába… kit akarok hülyíteni?

Nem egész napra, többé ki se jönnék. Furcsa volt ilyet érezni. Még senki iránt nem éreztem ezt, de még hasonlót sem. Olyan voltam, mint egy szerelmes tini. Minden gondolatom Kristen körül forgott. Szerettem ezt a nőt, mindennél jobban.

Kezemmel ott simogattam, ahol értem, ajkaim a nyakán kényeztették. Majd felfedező útra indultam, de a mellkasánál tovább nem jutottam, a ruha megakadályozott. Fogtam és letoltam a vállain a pántokat, így végre hozzáfértem egyik kedvenc területemhez, hangos nyögéseket előcsalva belőle. Visszarántotta arcomat és megcsókolt. Kezeimmel kényeztettem tovább melleit, ha már a számat megfosztotta tőlük.

Kigombolta az ingemet, hogy kezével hozzáférjen mellkasomhoz, aztán megtalálta a nadrágom gombját is. Azzal is szembesült, mennyire kívánom. Elmosolyodott és letolta az alsónadrággal együtt. Tudtam, hogy így jelezte, szeretne a lényegre térni, ezért megemeltem, hogy lábait a csípőm köré kulcsolhassa.

A rövidke kis szoknya teljesen felcsúszott a mozdulatra. Falatnyi tangáját félre húztam, hogy beléhatolhassak. Mind a ketten hangosan felnyögtünk és testünk egy ritmusra kezdett mozogni. Majd Kristen gyorsabban kezdte mozgatni a csípőjét, ezért én is hozzá igazítottam ritmusom. Kéjes nyögések hagyták el ajakainkat, amit sokszor vad csókjaink nyeltek el.

Igyekeztünk halkak lenni, de néha nem sikerült féken tartani kéjünk hangjait. Kristen egyre erősebben kapaszkodott belém, aztán teste megremegett, így ajkaimat gyorsan az övére tapasztottam, elnyelve ezzel a végső gyönyör hangját. Sajnáltam, hogy ezt kell tennem, mert imádtam hallgatni. Fél perc múlva én is követtem Őt.

Zihálva nekidőltem a falnak, továbbra is tartva Kristent. Szorosan öleltünk egymást, hol a nyakam csókolgatta, hol a számat.

Nagy nehezen letettem és elkezdtük rendbe szedni magunkat. Miután ismét normálisnak ítéltük meg a külsőnket, egy levakarhatatlan vigyorral a képünkön kimentünk. Szerencsére senki nem volt ott.

Lassan egymás mögött visszaballagtunk a terembe, ahol óriási hangzavar volt. Jól időzítettünk, mert éppen szünet volt. Leültem Taylor mellé és egy nagyot csapva a combjára közöltem vele, hogy menjen arrébb. De csúszhatott is vissza, mert Kristen helyet foglalt a másik oldalán. Tudtam, hogy csak a biztonság kedvéért, de az előbb átéltek után jól esett volna magam mellett tudni.

Elkezdődött a show és Kristen áthajolt Tayloron. Én is közelebb hajoltam, hogy halljam.
- Köszi az élményt! – mondta és szexisen beharapta ajkát.
- Én köszi! – vigyorogtam vissza. Taylor úgy tűnik hallotta, mert értetlenül kapkodta a fejét köztünk.

Cathrine ült a másik oldalamon és a keze folyamatosan valamelyik testrészemen volt. Jobban örültem volna Kristen kezének. Az bármelyik testrészemen lehetne, főleg… fúj Te perverz állat!

Nem tudom a többiek hogy voltak vele, de én rettenetesen untam az egészet. Ezért a többieket szórakoztattam a hülyeségeimmel. Úgy tűnt élvezik. Éppen egy újabb kretén poént sütöttem el, az egyik felkonferálónak a stílusáról, mikor Cathrine súgott valami.

- Úgy tűnik Kristent csak Te tudod megnevettetni! – mindezt egy mindentudó mosoly kíséretében közölte velem. Nagyot nyeltem és csak elmosolyodtam. Ha tudná még mi mindent tudok kihozni Kristenből…

A Black Eye Peads egy elég jó számmal örvendeztetett meg minket. Mindenki állt, így mi is felkeltünk és kicsit inogtunk a ritmusra. Táncnak elég nagyképűség lett volna nevezni, amit csináltam.

Sean Kingston fellépéséről Taylorral lenyúltunk egy Jamaicai zászlót. Lehet, kiteszem otthon.
A színpadon épp Miley vinnyogott. Istenem, mit tettem, hogy ezzel büntetsz? Oda is súgtam Cathrinenek, hogy talán ezt büntetni kéne, amire csak nevetett. Kellan képét elnézve Ő is egyet értett velem, mikor össze néztünk csak nevettünk.

Mikor a legszexibb színészeknek járó díj átadására került a sor, csak reméltem, hogy nem én kapom. Ne…miért?
És miért pont Megan Fox? Nem is szép…semmi nincs benne, amitől egy nő szexis. Legalábbis nekem.
Megvárt és átölelt, hogy együtt menjünk fel a színpadra. Közben a fülembe súgta, hogy tudta, hogy én kapom. Mi a fasz?

Elmondtam egy nagyon gáz beszédet, majd a háttérben néhány kötelező fotón pózoltam Fox kisasszonnyal. Megint szünet volt, így vissza tudtam menni a helyemre.

Hugh Jackmannal összefutottam, nagyon kedves ember. Kicsit beszélgettünk, aztán Kristen után kezdtem kutatni. Megláttam, amint Ashleyhez és valami ficsúrhoz megy oda. Közelebb mentem, de nem szóltam semmit.

- Kristen had mutassam be egy kedves barátomat, Chace Crawfordot. – mondta Ashley. Persze, ez Chace…
- Szia! Chace Crawford….
- Nagyon örülök! – fogott kezet vele Kristen, félbeszakítva a beszédben. Chace elég meglepett fejet vágott, akárcsak Ashley. – Ash, nem láttad Robot? – fordult Ashley felé. Ash köpni-nyelni nem tudott. Úgy éreztem, itt az ideje közbeavatkozni. Bár nagyon tetszett, hogy Kristent csak én érdeklem. Jót tesz az egómnak!

- Csak nem engem keresel! – léptem mellé. Megpördült és elmosolyodott. – Szia, Robert Pattinson vagyok! – nyújtottam kezet Chace felé. Kedvesen elfogadta és bemutatkozott. Még pár udvariassági mondatot váltottunk velük, majd otthagytuk őket.

Kristen visszaült a helyére, Taylor mellé, amiből nekem már nagyon elegem volt. Mellette akartam lenni.
- Mozdulj! – közöltem Taylorral és mutattam, hogy menjen el az útból. Nevetni kezdett és arrébb csúszott. Kristen rám mosolygott és megsimította a kezem.

A show utolsó felvonása következett. Legalábbis számunkra. Bejelentették, hogy milyen kategóriákban nyert a Twilight és az egész cast felvonult a színpadra átvenni a díjat.
Bevártam Kristent és átkaroltam a derekát. Későn jutott eszembe, hogy tallán ezt nem kéne.
A deszkát Kristennek akarták oda adni, de maga elé húzott és közölte, hogy ne neki, mert még a végén elejti. Nevetve elvettem a díjat, majd sorba álltunk a színpadon.

Elsőként Taylor beszélt, majd én csillogtattam meg nulla tehetségemet a köszönőbeszédek terén és végül Cathrine fejezte be. Kristennel volt pár félreérhetetlen pillanatunk a színpadon. A végén a kulisszák mögé vonultunk és elköszöntünk mindenkitől. Semmi after party!
Holnaptól úgyis Vancouverben lesz az egész csapat, ott lesz időnk bepótolni.

A többiek kimentek előre, ahol még adtak egy- egy interjút. Később én is csatlakoztam. Kristen ott álldogált és kedvesen társalgott a rajongókkal, míg a többiek interjút adtak. Én is lefényképezkedtem az egyik biztonsági őr lányával, majd elindultam az autó felé.
Kristen csatlakozott hozzám és a testőrök a tömegen keresztül eljutattak minket a kocsiig.

A kocsiban már biztonságban éreztük magunkat! Kristen közelebb húzódott és megcsókolt. Nem bírtam ki, az a rövid szoknya, amiből kilógott szinte az egész combja… túl szexi volt. Mintha az életem múlna rajta elkezdtem simogatni a kivillanó, igencsak kívánatos területet. Kristen csak mosolyogva az ölembe ült.

- Most a kocsiban szeretnéd? – motyogtam a csókba és belemarkoltam tökéletes idomokkal megáldott hátsófelébe.
- Nem is tudom! – nevetett és elhúzódott. Már épp akartam mondani, hogy felőlem rendben, csak egy centivel se menjen távolabb. – Inkább majd este! – beletúrt a hajamba. Annyira szerettem, mikor ezt csinálja, teljesen megőrjít. Este… basszus, a menedzserem akar valamit.

- Stephanie akar velem megbeszélni valamit! Ha le tudom rázni, hívlak és átmegyek! De nem garantálom. – közöltem szomorúan.
- Sebaj! Holnaptól úgyis mindig együtt leszünk! – szerettem, hogy ilyen megértő. És tetszett a mindig együtt kifejezés!

Lassan visszamászott mellém, mert megérkeztünk a szállodámhoz. Elsőként engem hoztak „haza”, aztán Kristen következik. Egy utolsó hosszú csókot váltottunk, aztán kiszálltam a kocsiból.

Felhívtam Stepaniet, aki mint kiderült a szobámban várt. Valami abszolút lényegtelen baromságról fecsegett, majd haza ment.

Összepakoltam és elindultam Kritenhez. Már alig vártam, hogy ismét a karjaimban tartsam. Majd meg örültem a csigatempótól, amivel a taxis közlekedett. Aztán el sem hittem, mikor megláttam az ismerős utcát, hogy megérkeztünk. Leparkolta a taxi, én pedig készültem kiszállni, mikor olyat láttam, amitől a lélegzetem is elállt.

Ez nem lehet… ez nem történhet meg. De mikor rájöttem, hogy a valóságban vagyok, hogy az álom most ért véget, csak egyetlen szó visszhangzott a fejemben: idióta. Letisztultak előttem a dolgok. Bedőltem neki. Neki, aki végig csak játszott velem.

- Uram! Megékeztünk! – a taxis hangja a fejemben tompa volt. Visszahelyezkedtem az ülésben és előre szóltam.
- Indítson! – utasítottam.
- Nem jó a cím? De hát ezt diktálta be. Ha eltévesztette nem vállalok felelősséget, azt is ki kell fizetnie. – ne szórakozzon már velem ez a kretén állat.
- A dupláját kapja, ha most azonnal elhúz innen és visszavisz a szállodába! – neki sem kellett több, már indított is, ahogy kimondtam a varázsszót.

Kifordultunk az utcából, magam mögött hagytam az álomvilágot és visszatértem a rideg valóságba. Túl szép volt, hogy igaz legyen…

Rob a TCA-n:
http://i48.tinypic.com/2r4om1f.jpg
Kristen a TCA-n:
http://i49.tinypic.com/2r3l6ys.jpg
Kellan,Rob,Jackson:
http://i45.tinypic.com/14o3u55.jpg
Rob és Ed:
http://i47.tinypic.com/m76jp3.jpg
Twiligh Cast:
http://i49.tinypic.com/2qs2e52.jpg
Cathrine,Kristen,Nikki,Kellan:
http://i46.tinypic.com/2ivdv90.jpg
Átveszik a díjat:
http://i50.tinypic.com/nbc4cn.jpg
http://i45.tinypic.com/24q7p6a.jpg
+pár Robsten kép:
http://i45.tinypic.com/2du06dx.jpg
http://i49.tinypic.com/1zpji9h.jpg
Rob és Kristen távozik a TCA-ról:
http://i48.tinypic.com/2ppbvrs.jpg